-Biztos akarod? Én akármeddig képes vagyok várni rád.!- mondta.
A fejemet ráztam. Már én is kívántam őt. ÚGY... és ez tökéletes pillanat volt.
Megcsókoltam.
-Készen állok.
Megcsókolt.
Ez után a nyakamat kezdte csókolgatni, egyre lejjebb haladva, elérve a bugyim vonalát.
Egy mozdulattal letépte rólam és eldobta, le a földre. Mivel Harry-n sem volt túl sok ruha, könnyedén megszabadultunk azoktól is.
Visszatért a félelem és kezdett elhatalmasodni rajtam, ami Harry-nek is feltűnt.
-Jess, ha nem akarod nem kell. Még ráérünk.- mondta megértően.
-De én tényleg szeretném, csak...
-Csak?- kérdezte.
-Én... mindent jól szeretnék csinálni, mármint...- lesütöttem a szemem és elvörösödtem.
-Jajj, Jess. Te nem tudsz mit rosszul csinálni, te tökéletes vagy. Most akkor hagyd, hogy mindent én csináljak.
Bólintottam, ő pedig belekezdett...
*Cat szemszöge*
Mikor Harry berakta a filmet, és felment Jessica után hozzábújtam Louis-hoz. Néztük a filmet és a fiúk bealudtak. Olyan kis aranyosak voltak, mint a kisbabák, csak nagyban.
Szorosan hozzábújtam Louis-hoz és én is álomba merültem.
*Jess szemszöge*
...Elmentünk zuhanyozni (együtt).
Mikor kiléptünk a zuhany alól Harry szorosan magához ölelt és a fülembe suttogta:
-Nagyon szeretlek!
-Én is.- néztem a szemébe.
Tökéletes első alkalom volt vele, jobbat nem is kívánhattam volna. Olyan jó volt a karajaiban lenni. Csak álltunk ott, aztán amikor kicsit fázni kezdtem, kimentünk felöltözni.
Kaptam Harry-től egy pólót és felvettem a csőnadrágom, amiben jöttem. Lementünk a többiekhez. A filmnek már vége volt, de mindenki aludt. Elnevettük magunkat és kimentünk a kertbe. Kivittünk egy pokrócot és leterítettük a fűbe. Hozzábújtam Harry-hez és néztük az egyre gyűlő felhőket.
-Jó reggelt!- mosolyogtam Cat-re.
Rám nézett és visszadőlt.
Lassan mindenki felkelt és rendeltünk pizzát.
Mikor megjött és megettük felhívtam Jazzmin-t, hogy jöjjön értünk ha végzett, mert az eső még mindig nem állt el.
Megérkezett és a fiúk behívták.
-Sziasztok!- köszönt és bemutatkozott mindenkinek. Mikor Niall-hez ért nagyon döbbent arca volt, de nem sokáig, mert látta, hogy kiszúrtam. Nem nagyon értettem, de nem akartam felhozni itt a többiek előtt, mert láttam, hogy csak én vettem észre.
Elköszöntünk a fiúktól, Harry-vel hosszú csókot váltottunk. Louis és Cat is ezt tette. Kiszaladtunk a kocsihoz, a még mindig szakadó esőben.
Mikor beültünk és elindultunk, nem bírtam tovább és felhoztam a témát.
-Miért voltál olyan Niall-nél?- kérdeztem Jazz-től.
-Milyen?- tette a hülyét.
-Jazz, láttam, mennyire meglepődtél. Tudom, hogy van valami, amit nem mondasz el nekem.
-Jess, nincs semmi tényleg.Csak...nem tényleg nincs semmi!
-Csak?- kérdeztem kíváncsian.
-Semmi, megmondtam.
-Jazz, majdnem elmondtad. Gyerünk már!- kérleltem.
-Nem. Ezt nem nekem kéne elmondanom. Ez nem az én dolgom. Majd anya elmondja.
Egyáltalán nem értettem, hogy miről beszél.
-Mint tudod anya elég messze van, úgyhogy, ha megkérhetlek mondd már el.- kicsit felemeltem a hangom.
-Majd egyszer elmondom. De az nem most lesz.- hazaértünk, ő pedig gyorsan kiszállt a kocsiból.
Cat egész úton csendben volt, egy szót sem szólt. Most hozzá fordultam segítségért.
-Szerintem is hagynod kellene a témát. Biztos el mondja majd...- nem hittem a fülemnek.
Cat is tudja, ebben biztos voltam, csak azt nem tudtam, hogy mit. Egyszerűen megőrjített a gondolat, hogy valami nagyon lényege dolgot nem tudhatok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése